feliratkozás: Bejegyzések | Hozzászólások

Megtámadtak? – Tedd fel a Youtube-ra!

0 hozzászólás

A múlt heti szegedi eset kapcsán ismét felmerülhet a kérdés, hogy mi a megfelelő taktika, azaz milyen viselkedés vezethet eredményre egy olyan önvédelmi helyzetben, ahol a megelőzés, az erőszak elkerülése a célunk, ahol nyilvánvaló túlerővel állunk szemben, ahol a menekülés nehézkes, ugyanakkor rajtunk és a támadó(ko)n kívül más emberek is jelen vannak. (Az esetet nem ismerők kedvéért: Szegeden egy férfi a teljes utazóközönség előtt rágyújtott a villamoson (!), majd amikor ezt valaki szóvátette és kivette a szájából a cigarettát, jól helybenhagyta az illetőt. A támadók ketten voltak.)
Ilyen esetben feltétlenül érdemes kihasználnunk azt a körülményt, hogy nem vagyunk egyedül. Természetesen mindenki első gondolata az, hogy “ugyan mit érek a körülöttem lévőkkel, ha úgysem segít senki”, de ennél a helyzet szerintebb árnyaltabb. Igen, tudjuk, hogy ha az utcán, vagy a villamoson kitör a szóváltás, dulakodás, akkor a legtöbben hirtelen belefeledkeznek az sms írásba, vagy olvasásba, vagy csak néznek kifelé az ablakon, de ez még nem ok arra, hogy lemondjunk a segítségről. Először is ne én döntsem el magamban, hogy körülöttem lévő emberek fognak-e segíteni nekem vagy sem. Ha eleve szkeptikus vagyok és nem is kérek segítséget, akkor a várt segítség nagy eséllyel elmarad…Ha segítséget kérek (és ez pláne igaz gyerekek, vagy nők esetében), akkor legalább az esélyét megadtam annak, hogy valaki(k)ben megszólal a lelkiismeret, hogy ezt talán mégsem kéne hagyni és végignézni. Egy korábbi írásban (Önvédelmi tippek laikusoknak) már írtam 1-2 trükköt, verbális megoldást, amivel ilyen helyzetben bevonhatjuk az utazóközönséget, jelen írásban ezekre nem térnék ki, de természetesen változatlanul használható megoldásnak tartom őket.
Menjünk egy kicsit tovább a példaként felhozott szituációban. Tegyük fel, hogy segítséget kértem, de senki nem mozdul, ugyanakkor a konfliktus még nem fajult a tettlegességig. Mi egyebet tehetek? Változatlanul igyekszem a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből. Például hangosan körbeszólhatok és megkérhetem az embereket, hogy vegyék fel azt, amit látnak. Miért ne mondhatnám azt, hogy: “Kérem emberek, akinél okostelefon van (és ezzel szinte mindenkit megszólítottam) az legyen szíves felvenni és feltölteni az internetre azt, ami most a villamoson történik!, vagy “Kérem emberek, rögzítsék, hogy belém kötöttek és hogy bántalmazni akarnak és töltsék fel a facebookra, vagy küldék el az indexnek, hogy legyen bizonyíték!”, stb, stb. Ugyan mi vesztenivalóm van? Max nem történik meg amit kérek és akkor pont ugyanott tartok, ahol előtte. Én magam adok rá engedélyt, hogy felvegyenek és feltöltsenek a facebookra, youtubera, küldjenek el az indexhez, stb. Nem azt kérem a szemtanúktól, hogy a támadót, vagy másokat vegyenek fel, hanem azt, hogy engem, tehát még személyiségi jogokat sem sértek. (A támadót meg amúgy sem hivatkozhat személyes jogsértésre egy jogos védemi helyzetben.) Ha a támadó odajön hozzám és bántani akar, akkor bizony ő is benne lesz a felvételben, ezzel számolnia kell.
A facebook és a sokezres megosztások korában azt gondolom, hogy van visszatartó ereje annak, ha valaki annak tudatában követ el egy bűncselekményt, hogy délután esetleg már X ezren látják és megosztják az interneten. A kötekedő nem ország-világ előtt szeretne bűncselekményt elkövetni. Ha az esetből mégis ügy lesz, egy videófelvétellel a kezében talán hamarabb elmegy a rendőrégre is az esetleges szemtanú. De ha mégsem úgy történnek a dolgok, ahogy szeretném, akkor is változatlanul igaz, hogy vesztenivalóm nincs.
Az ötleteket, hozzászólásokat ebben a témában is szívesen veszem.

Hozzászólás

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>